A Kárpát-medence talán legjellegzetesebb kékszőlő fajtája a kékfrankos, amely hazai felmenőkkel és magyarokra jellemző sokszínűséggel, ötletes megoldásokkal, változatos felhasználási lehetőségekkel büszkélkedhet.

Manapság egyre többet hallunk a klímaváltozás okozta problémákról. Egy predektív kutatás szerint sajnos ez 2050-re globálisan kihatással lesz a szőlő- és borágazatára is.

A fent említett kimutatás elemezte, hogy melyik régió lesz alkalmas a hőmérséklet emelkedése, és a szárazság ellenére is bortermelésre. Meglepő adatok születtek, sőt, mondhatjuk ijesztőnek is, ha csak az európai viszonylatot tekintjük meg ezen a térképen.

Monor az 1000 pince városa!

Monor város 1998-ban ünnepelte első írásos említésének 600 éves évfordulóját. Az első ismert oklevél, amely Zsigmond király uralkodása idején, 1398-ban jelent meg, még Monar-ként említi városunkat, de a 3 évvel később, 1401-ben keletkezett határleírás már a mai nevén, Monor-ként. Az első hiteles térképi ábrázolás Monorról és környékéről a Mária-Terézia által elrendelt katonai felmérés alapján készült. Az 1780-ban elkészült térképlap már olyan részletes térkép, hogy az Alszög, a Főszög, a református templom és környéke, a szőlők és az erdők kiterjedése is leolvasható róla. Az első magyarnyelvű földrajzi szótár így ír Monorról 1799-ben:”Monor magyar falu Pest Várm. földes Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok,…bora meglehetősen sok terem,úgy mindenféle gabonája is.” 

Monori szőlő és bortermelés története röviden

Tudta-e Ön, hogy a Pest megyei Monoron a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyománya van? A város szélén elterülő strázsahegyi pincefalu Európában is egyedülálló pincefalujában mintegy 960 pince található. A borpincék zöme jelenleg még családi igényeket szolgál, azonban már egyre többen vannak, akik felkészültek a borturizmus lehetőségeire, az igényes vendéglátásra is.