filmkritika

Kaltenecker Andreával beszélgettünk  -

Sokoldalú tevékenységének minden mozzanatában hitvallásszerűen törekszik arra a környezetvédelmi célkitűzésre, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után. Mindezzel együtt viszont, már eddigi munkájával, és elért eredményeivel – fiatal kora ellenére is – sikerült jelentős, maradandó „nyomokat” hagynia Monor mindennapjaiban. Különösen a Strázsa-hegy, a Pincefalu életében. Közönségszervező- és közösségteremtő készsége – pl. az ottani KultMozi irányításában – ma is folyamatosan megmutatkozik.

"A hatvanas években egész Amerikát olcsó Keane reprodukciók lepték el, gazdaggá téve Waltert. Mert mindenki meg volt győződve arról, hogy Walter az egyetlen Keane. Az embereknek fogalmuk sem volt róla, hogy az igazi művész a felesége, Margaret. A nő az előző házasságából kilépve, kislányával érkezik meg San Franciscoba az ötvenes években. Művészeti végzettséggel, tapasztalat nélkül egy bútorgyárban kap munkát, jövedelem kiegészítés gyanánt hétvégi vásárokban portrékat rajzol. A volt férj szerint Margaret nem tud a lányuknak megfelelő életkörülményeket biztosítani, ezért el akarja tőle perelni őt. Itt jön a képbe a nagydumás Walter Keane, aki beleszeret a nőbe és festményeibe." (forrás: hetediksor.hu)

Az örök kérdező - The eternal asker című film járja a világot. Március 2-án megnyerte a Best Istanbul fesztivált. Áprilisban döntőbe került az ONIROS Film Awards-on és a Los Angeles Cinematography Awards-ot megnyerte.

Monor borászatai és az ezer pincéből álló pincefalu előtt tiszteleg Péterffy András dokumentumfilmje.

a Gyöngyöt az embernek.

Igazi téli hangulat a KultPince kertjében, miközben készülünk az év utolsó KultMozi programjára.

Testről és lélkről filmkritika

ÍRTA SIMONYI GÁSPÁR 2017. MÁRCIUS 2.

Ritkán látni olyan filmet, ami egyszerre ennyire zavarba ejtően intim és hidegen szenvtelen, mint a Testről és lélekről. De pont ez a jó benne, hiszen ettől a szándékolt kettősségtől válik hihetetlenül erős filmmé a mozikhoz hosszú évek kihagyása után visszatérő Enyedi Ildikó (Az én XX. századom, Bűvös Vadász, Simon mágus) legújabb rendezése. A direktornő a Gigor Attilával közösen dirigált sorozat, a Terápia után megint arra kényszerít, hogy a szereplőkkel együtt lelkünk legmélyebb bugyraiba tekintsünk be, és reméljük, hogy jobban fog tetszeni az, amit ott találunk, mint amit a vágóhídon látunk majd.