Monori Pincefalu

Már évek óta több etetőből etetjük ezen a helyen a madarakat, fontos, hogy ha elkezdtük az etetést, akkor nem szabad abbahagyni, mert a könnyű táplálék forrás megvonása hidegebb éjszakákon a madarak pusztulásához vezethet. Az etetést általában az időjárás függvényében októbertől április közepéig, végéig folytatjuk.

A létrehozás célja volt, hogy egy szabad és egyben izgalmas lehetőséget biztosítsunk a pincefalunkba látogatók számára, hogy megismerhessék annak értékeit és szépségét. A Monori CsámBORgó egy szabadtéri kincsvadászaton keresztül vezeti végig, játékonként más-más útvonalon a 4-8 fős barátokból, családtagokból, kollégákból álló játszani, kalandozni, a pincefalut megismerni vágyó vendégeinket.

Balogh Péter a 2018-as Falánk Fánkfalók Találkozójáról új képeket posztolt, ezt tesszük most közzé, reménykedve abban, hogy 2020-ben ismét megtarthatja jótékonysági rendezvényét a Monor Hegyessy Lions Club a KultPicében.

Fánkfaló helyett, de nem feledve, hogy jövőre ismét lesz.

Ebben az évben lett volna a 10. Falánk Fánkfalók Találkozója a KultPincében, amely a Monor Hegyessy Lions Club jótékonysági rendezvénye. Sajnos a járványhelyzet miatt ez - a Lions Club, a KultPince és reményeink szerint a közönségünk számára is egy fontos és népszerű rendezvény - nem tartható meg.

Van a hegyen egy mondásunk, miszerint "Jó itt pincetulajdonosnak lenni", ezt most többszörösen igaz. Járvány idején lehetőséget teremt egy kicsit változatosabb életvitelre, főleg ha van egy kis szőlőterület is. Általában minden présházban van valamilyen fűtési lehetőség, így be lehet gyújtani, készülhet egy kis forralt bor, tea, hogy munka közben, munka után, vagy egy kis kirándulás végén lehessen egy kicsit melegedni, iszogatni, és ha van mit, egyet falatozni is. Az alábbi képek is egy ilyen séta közben készültek. Jó nézegetést!

Karaffa Gyula: Ősz…

Földre lehullott a sárga levél
és nincs ereje már a Napnak,
a tököt megcsípte immáron a dér,
a naspolya is összeszottyadt,
a szőlő leszedve, kihalt a hegy,
kiforrt a must, csendes a pince,
a gazda is nyugodtan pihenni megy,
belekóstolt már a telt üvegbe.
Köd száll a tájra, az ég halovány,
csak egy varjú károg a réten.
Jókedvem is olyan messzire száll,
mint a madár hangja az égben.

Azért szép ez a látkép még így késő ősszel is, csak egy valami hiányzik a képről, a vendégeink. Most van idő visszagondolni a hangulatos rendezvényeinkre, a KultMozira, Szurok Gabi finom és házias ételeire. De nem kesergünk, ahogy azt tavasszal is tettük, készülünk az újrakezdésre. Addig is főzünk elvitelre, ajánljuk hozzá borainkat.