- Mikor, hogyan és miért került ide?
- 20 év „kihagyás” után (amikor nem Monoron laktam) akkortájt építkeztünk Monoron, amikor a KultPince felújítása elkészült. 2012-ben keresett meg Kugel György, a pince tulajdonosa, hogy nem lenne-e kedvem ezzel foglalkozni. Nagyon régóta ismertük egymást. Édesanyám vezette Gyuri egy másik cégét, a könyveléssel foglalkozó EcoFact Kft-t. Tudta milyen területen végeztem és dolgoztam, hiszen már főiskolás koromban hozzá jártam, kisvállalkozás szakirányú dolgozataim tárgyában, interjút készíteni. Tudta, hogy utána turisztikai tanácsadó cégnél dolgoztam sokáig. A Strázsa-hegy fejlesztésével kapcsolatban is volt több beszélgetésünk. Mivel nekem is egyszerűbb volt két kisgyerek mellett helyben dolgozni, és a feladat is nagyon érdekelt, így kezdtünk neki a közös munkának.
- De ennek a vállalkozásnak a megalapozásához ketten valószínűleg kevesen lettek volna.
- A harmadik alappillér a történetben Szurok Gábor, a KultPince séfje, akivel Gyuri ismertetett össze.
Érdekes, hogy Gáborral egyidősek vagyunk, mindketten itt laktunk, itt jártunk iskolába, rengeteg közös ismerősünk volt, mi mégsem ismertük egymást, sosem találkoztunk előtte. Gábor akkoriban Budapesten dolgozott. Előtte éveken át ebédeltette Gyurit és nagyon sok más monorit a Nikolett Étteremben, ahol hosszú ideig főzött. Az első perctől fogva közösen határozzuk mega KultPince fejlődésének irányát és működésének alapelveit.
- Állandó programjaik közül valószínűleg – a Strázsa-hegy legnagyobb befogadóképességű pincéje adottságaival – saját borkóstolóik vezethetik rendezvénylistájukat.
- Hát ez nem így van. A KultPince név a tulajdonos elképzeléseit hivatott tükrözni. (Ő először Cimbora Borháznak keresztelte a helyet, de ez marketing szempontjából sem fedte azt a filozófiát, amivel nekiindultunk az üzemeltetésnek.) Mivel Gyuri víziójában mindig is a kultúra és a bor találkozóhelyének kialakítása szerepelt, így lett KultPince e hely neve, és ezt már közösen választottuk.
- Valószínűleg ezért is kellett speciális terekkel is bővíteniük a pincét.
- 2014-ben megépült a fröccsterasz. a már üzemeltethető méreteket jelentő, 100 fős rendezvényterem. Körben üveges, ezért a fröccsterasz elnevezés. Erre azért volt szükség, mert a régi,
kétgádoros Kele Pince (jelenleg a főbejárati épület, a kisebbik rendezvényterem és a konyha), több mint százéves épületként, műemlékvédelem alatt áll, bővíteni nem lehetett. De a felújításának bekerülési költsége, és a 30-40 fős rendezvénykapacitása nem állt arányban. Így, mintegy 100 fő befogadóképességgel (télen fűthetően) már gazdaságilag is működtethető a rendszer. Amióta ezt a nagyon jó ízléssel, ötletekkel és igényességgel kialakított létesítményt üzemeltethetjük, a tulajdonos jóvoltából, igyekszünk mi is magunkénak tekinteni. Ezzel a gondossággal vigyázni rá, és – Gyurival egyetértésben – mindig egy kicsit továbbfejleszteni. Így készült el tavaly egy hangulatos, nagyobb szaletli a kert végében, épített sparhelttel hozzá. Akadálymentesen lehet nálunk közlekedni és idéntől már légkondicionált is minden termünk.
- Vannak még további konkrét infrastrukturális terveik, vágyaik fejlődési lehetőségeikkel kapcsolatban?
- Saját parkolónk már van, de jó lenne hosszabb távon javítani a megközelíthetőségünkön, és kapcsolódó szálláshely kialakítása lehet még cél majd esetleg.
- Mi valósult meg végül is a kezdetben tervezett programokból, és mivel bővültek közben?
- Az eredeti elképzelésekből – kiállítások, művészeti találkozók, kulturális programok (borral övözve, vagy anélkül) – nem tudnánk fenntartani ezt a létesítményt. Ezért a KultPince jelenleg és elsősorban rendezvényhelyszín. Ezt egészíti ki a saját helyi bor „varázsa”, ami a pince megléte miatt természetesen így hiteles. Elsősorban tavasztól késő őszig esküvői helyszín a fő profilunk. Ezt egészítik ki kisebb családi rendezvények (születésnap, keresztelő), céges csapatépítő programok (bográcsozás, közös grillezés, főzés a kertben). Aztán ősztől tavaszig a céges rendezvényeké a nagyobb szerep (csapatépítő disznóvágás-disznótor, karácsonyi ebéd, vacsora borkóstolóval). Kisebb családi eseményekre szívesen ki is szállítunk ételeket.
- De úgy tudjuk, hogy azért kulturális programjaikra sem könnyű sokszor előzetesen helyet foglalni.
- A névadó vonalhoz is hűek maradtunk. Időről időre szervezünk kulturális programokat. Volt már nálunk Koltai Robinak mesélős- és mozizós, Maksa Zolinak és vendégeinek humorest sorozata. Szerepeltek itt művészek, szép számmal, tartottunk motoros-kerékpáros úti beszámolókat, meghívott vendégekkel. Állandó programunk a KultMozi Klub, havonta szervezett, borkóstolóval összekötött filmvetítéssel, amit facebook-on hirdetünk meg, és ottani csoportunk szavazhat a tematikára is. A moziprogram szakmai gazdája Kaltenecker Andrea. Mindezek honlapunkon is követhetők.
- Készítenek is még borokat pincéjükben?
- Mindig ragaszkodtunk hozzá, hogy helyi szőlőből monori borok készüljenek nálunk, illetve jó minőségű, helyi borokat kínáljunk. Egy ideig helyben készültek a boraink, saját pincénkben, saját borásszal, aki egyben az A’Capella szőlőbirtok tulajdonosa is. Mivel mindig is a rendezvényeken volt elsősorban a hangsúly, pár éve hatékonyabb megoldás már, ha nem nálunk készülnek el a borok. Borainkat évek óta a Lukácsy Pince készíti.
- Állandóvá vált programjaik közül élményszerűen kiemelkedő színvonalúvá váltak mesés menüsorú (pl. szilveszteri vagy esküvői) rendezvényeik. A visszajelzések között pl. ilyenek szerepelnek: „Külön köszönet a vega ételekért, ugyanis azt mondták a barátaink és a tesómék, hogy ők még ilyen jó kaját soha nem kaptak esküvőn.” Ezért kellett mindenképp szót váltanunk az illetékes séffel is; idekerüléséről, tapasztalatairól. és terveiről.
- Mindig is vonzódtam ehhez a világhoz, ami itt a hegyen zajlott – kezdte Szurok Gábor –, éreztem, hogy ebből itt lehetne valamit kezdeni. Tényleg a nulláról próbáltuk ezt az egészet felépíteni, mert ez a pince nem egy vendéglátóhely volt. Talán nekem is van valami közöm ahhoz, hogy a KultPince mára ilyenné vált. Legfőképp persze Gyurinak köszönhető, aki ezt a lehetőséget megteremtette, mi pedig feltettük a pontot az i-re, kikozmetikáztuk egy kicsit. Az embereknek van egy ilyen vágya mostanában, hogy nem a városközpontban, hanem pl. ilyen vidéki hangulatot árasztó helyszíneken szeretnék megrendezni az esküvőjüket, amilyen nálunk itt rendelkezésre áll. És ezt a vágyat szeretnénk mi is kielégíteni. Ez az utóbbi évek gyümölcse, hogy már a jövő évre is teljesen be vagyunk táblázva. Reméljük, hogy ez így is marad, és tovább is fejlődhetünk. Jó lenne, ha minél több ilyen hely nyílna itt a hegyen, megtalálva a számításukat. Ez nekem vesszőparipám, és a városnak is hasznára válhatna a minél több embert idevonzó megnövekedett forgalom.
- A kiváló konyha mellett – folytattuk a beszélgetést Bakos Boglárkával – a kiszolgálás barátságosságát és a családias, hiteles környezetbe illeszkedő hangulatot dicsérik még a vendégek.
- Igen, szerintünk ez a két legfontosabb eleme a vendéglátásnak: a kiváló minőségű ételek és a kedves, előzékeny, vendégközpontú kiszolgálás. Az az elvünk, hogy finomat egyen a vendég, és jóllakjon nálunk. Gábor így készíti az ételeket, és a mennyiségekkel is mindig így tervez. Tőlünk üres kézzel még nem ment el vendég, nemhogy üres gyomorral. Minden alkalommal dicsérik a vendégek a házias ízeket, és mindig inkább többet adunk, mint egyszer kevesebbet, mint amit a vendég elvár. Ezért van sok visszatérő vendégünk. Büszkék vagyunk a csapatunkra, mert a felszolgálók kedvességét, segítőkészségét, figyelmességét is gyakran dicsérik a vendégek. Összetartunk, figyelünk egymásra, és mindenki ugyanazért a célért dolgozik: azért, hogy egy esküvő vagy bármely más rendezvény úgy sikerüljön, ahogy azt elképzelte a vendég.
-A művészetszeretet szellemisége és a szabad természeti környezet élvezete mellett a bor és a gasztronómia ősidők óta az emberiség örömforrása. Mindezek egymást erősítő hatása sikeresen valósult meg a KultPincében. Nem csoda, hogy ez a rendezvényhelyszín – az itteni Csapat elismeréseként – az egymásra találó fiatalok talán legünnepibb eseményének is felejthetetlen élményt tud biztosítani. Álljon itt erre a legilletékesebbektől néhány utóbbi levélrészlet:
„Köszönjük a munkátokat és figyelmességeteket. a lakatos ceremóniát, a bort és párnát (ami azóta megtalálta helyét a kanapénkon). Nagyon örülünk, hogy nálatok tarthattuk meg a napunkat. És a vendégek is odavoltak, hogy milyen gyönyörű a helyszín, és milyen jó fejek (cukik) a pincérek.”
„Csodás kis hely és társaság vagytok, úgyhogy mindenképpen ajánlani fogunk titeket ismerősöknek.”
„Minden úgy zajlott, ahogy elterveztük. Még visszatérünk hozzátok a jövőben, biztosan.”
„A KultPincét örökre a szívünkbe zártuk. Időről időre el fogunk nézni felétek!
Kívánunk még sok száz szép esküvőt Nektek!”
Bolcsó Gusztáv